Hosszú kihagyás után ismét volt szerencsénk nagyszerű zenészekkel hangfelvételt készíteni a My Reel Club szárnyai alatt, sőt ezúttal már kiadóként is részt vettünk a folyamatban. Nagyratörő tervekkel és komoly lendülettel indítottuk útjára a My Reel Club hangfelvétel sorozatát 3 évvel ezelőtt. Határozott szándékunk volt, hogy a technikai háttér iránt is érdeklődő zenehallgató közönség számára bemutassuk a hangstúdiókban zajló munkát, ezáltal segítsünk a zenei anyagok megértésében, értékelésében. Sajnos a világjárvány átmenetileg lehetetlenné tette néhány elképzelésünk megvalósítását, de a helyzet már javul, így bár egyelőre közönség nélkül, de bővíthettük saját felvételeink sorát.
Ezúttal Juhász Gábor triójával sikerült együtt dolgoznunk a Planets című album felvételén a Digital Pro hangstúdióban. Gramofon- és Artisjus-díjas, Aegon-társdíjas jazzgitáros és zeneszerző, a Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskola jazz gitár szakán és a Liszt Ferenc Zeneakadémia jazz tanszékén oktat, nem mellékesen 2021-ben az év jazzgitárosa lett. Gáborral régről ismerjük egymást, zenei pályánk is találkozott egykor, sok év után örömmel üdvözöltem. Az 2006-ban alapított trióban Kovács Zoltán nagybőgőn és Jeszenszky György dobokon játszik, mindketten magasan képzett, hangszerüket mesteri szinten kezelő muzsikusok, akik izgalmas játékukkal és alázatosságukkal a munka során sok örömet okoztak a stábnak is.
Sokra tartom az olyan zenészeket, akik nem önmagukat, hanem a teljes produkciót tekintik legfontosabbnak ilyen helyzetekben (is). Ők ilyenek. A hármas Gábor zenei terveinek megfelelően ezúttal kiegészült két taggal. Karosi Julia egyedien különleges énektechnikájával érdekes színt adott az anyagnak és a férfi csapatnak. Tony Lakatos jó ideje külföldön él, de minden hazai jazzkedvelő számára ismerős szaxofonos, aki komoly nemzetközi ismertséggel is rendelkezik. Most néhány napra hazautazott a felvétel kedvéért. Tiszteletre méltó rutinja, zenei és emberi tekintélye a néhány napos közös munka fontos szereplőjévé tette.
A felvételnek helyszínt adó Digital Pro stúdió vezetője, Matók István a hazai hangmérnöki szakma kiemelt szereplője, a MRC tagok számára sem idegen, hiszen volt már nála összejövetelünk. A felvétel tervezésétől kezdve magabiztosan vezényelte a technikai stábot és a műszaki berendezéseket. A zenei elképzelések, a rendelkezésre álló idő és technikai eszközök alapján rögzítettük a főbb támpontokat:
- Az anyagot "élőszerűen" rögzítjük, azaz minden zenész együtt, egyszerre, közös légtérben játszik, így élőben látják és hallják egymást, valós időben tudnak egymásra reagálni, ami ebben az improvizatív zenei stílusban elengedhetetlen.
- Hangzási korrekciókat, effekteket csak minimális mértékben akalmazunk, megfelelő mikrofonozással próbáljuk rögzíteni és megmutatni, ami a stúdióban elhangzik.
- Többféle rögzítő technológiát használunk, készítünk soksávos 192kHz/24bit PCM anyagot ProTools környezetben, illetve sztereó DXD/DSD anyagot Merging Audio környezetben és lesz analóg szalagos sztereó felvétel is. A három verzió különböző értékesítési felületekre és közönség elé kerül, kidolgozásuk ennek megfelelően eltérő lesz.
- Az utómunkánál ragaszkodunk az eredeti hangzáshoz, hagyományos értelemben vett Mastering nem lesz, de a PCM anyagnak igazodnia kell a kommersz elvárásokhoz is.
A felhasznált eszközök nagy része István stúdiójának állandó elemei. Az ott telepített AVID ProTools rendszeren történt a nagyfelbontású PCM rögzítés, minden mikrofon jele külön csatornán, így lehetőség van utólagos hangkeverésre, amit a leendő CD kiadvány és a streaming szolgáltatók elvárásai szükségessé tesznek.







Az utolsó felvételi nap végén közösen végighallgattuk a rögzített anyagot, itt felmerült néhány kérés a közreműködők részéről és némi tanulságot is megfogalmaztunk. A folyamat végén természetesen minden alkotó áldására szükség lesz, hogy olyan anyag kerüljön a közönség elé, amit minden szereplő jóváhagyott. Ez is jól mutatja, hogy a hangmérnök nem teljhatalmú önkényúr a stúdióban, egymaga nem dönthet minden kérdésben, a megszólalással kapcsolatban a hozzá érkező technikai, esztétikai és művészeti kéréseket teljesíti, a saját tapasztalatai és szakmai tudása alapján megválasztott módon. Természetesen köztünk is felmerült kérdésként, a három rögzítés közül melyik képvisel magasabb minőséget, illetve melyik van közelebb az "élő" megszólaláshoz. Az élő itt most idézőjeles, hiszen mi a vezérlő helyiségben nem a hangszerek eredeti, hanem a mikrofonok által összeszedett hangját halljuk, ehhez tudjuk hasonlítani a felvételeket. Abban egyetértés volt, hogy a DXD és az analóg szalagos felvétel nagyon megközelíti az élő hangzást, közöttük csupán ízlésbeli eltérés van. Részemről a digitális DXD verziót tenném első helyre, analógpárti Perczel Tamás barátom persze a szalagra voksolt. Nyilván másként van a fülünk hangolva, de ez nem baj. Ide kívánkozik, hogy a hifisták részéről - leginkább hitviták során - emlegetett óriási különbségeknek csak apró töredékét érzékeltük a felvételek között, mindegyikben jóval több információ van, mint amit a legtöbb otthoni HiFi rendszer megmutatni képes.



Kovács Zoltán - nagybőgő
Juhász Gábor - gitárok
Karosi Julia - ének
Tony Lakatos - saxofonok
Jeszenszky György - dobok